Baktalórántháza Város Hivatalos Weboldala

Baktalórántháza a Közép-Nyírségben, Nyíregyházától északkeletre, 31 km távolságra található. Jól megközelíthető, területét átszeli a 41-es út, valamint Nyíregyháza -Vásárosnamény közötti vasútvonal. Határában húzódik az 1328 hektáros erdő, -ősi, gyertyános-tölgyes erdők maradványa-, melyből 341 hektár természetvédelmi terület. A területén feltárt artézi kútból 44o C hőmérsékletű víz tör a felszínre, amit a városi fürdő hasznosít.
A késő rézkortól kezdve lakott település. Nevét Nyírbakta és Lórántháza egyesítéséből kapta 1931-ben. Bakta első fennmaradt írásos emléke, az 1271-ben keltezett, V. István király adománylevele, melyben apja IV. Béla által -1261-ben kiadott- az egri püspökség birtokait megerősíti oklevele.
Bakta 1847-től mezőváros. Közigazgatásilag egykor járási székhely volt 1912-től 1970-ig. 1988. január 1-jétől közvetlen megyei irányítású nagyközség. 1993. október 1-jén városi rangot kapott.
Ma kistérségi központ, közvetlen gazdasági és kulturális vonzáskörzetébe, a figyelembe vett szemponttól függően 15 – 20 település tartozik.

Bakta ősbirtokosai a XIV. sz. elejétől a „Baktai”-nak nevezett kisnemesi család különböző tagjai, a XVI. sz. végéig, de a Kállay család is tart valamennyit a kezében.
1615-ben Barkóczy Ferencet iktatják be a baktai uradalomba. A XVII. század első harmadában (1615-1638. között) a Barkóczy család építteti meg Baktán a földszintes vadász kúriát.
A Kastély a XVIII. sz. elején –házassága révén- gróf Károlyi Sándor kezébe kerül a birtokkal együtt, majd a Rákóczi szabadságharc bukása után Lórántházát is megszerzi. A Rákóczi szabadságharc idején Bakta fontos színhely lesz. Pl: 1710-ben, a községben megye- gyűléseket tartanak. II. Rákóczi Ferenc többször is megfordult a Kastélyban és több levele innen van keltezve.
A település legjelentősebb földesura gróf Dégenfeld Imre volt, aki 1848-49-ben Szabolcs Vármegye főispánja, kormánybiztosként jelentős szerepet vállalt a szabadságharcban. A gróf tevékenyen részt vesz a Református egyház küzdelmeiben, 23 évig a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka. A főrendiház tagja. Az 1860-as évektől kezdve inkább csak a gazdasági és egyházi területen vállal megbízatást. Mint például a Szabolcs Vármegye Gazdasági Egyesület alapítója és első elnöke (-e tevékenysége révén kerül ingyen több millió akác Szabolcsba), a Nyírvíz-szabályozó Társulat elnöke, a Magyar Földhitelintézet igazgató választmányának tagja.
Az ő nevéhez fűződik a kastély átépítése is, amit az 1840-1850-es évek között időre tehetünk.

A Dégenfeld Kastély

A kastély az átépítés előtt egy földszintes épület volt, a maga 90 cm vastag falaival. Hosszúsága 31 méter és 16,5 méter széles. Folyosója és a szobák boltozottak.
Az átépítéssel a kastély 46,92 méter hosszúságú és közel 17 méter szélességű lett, az épület mindkét oldalához hozzátoldottak, és emeletet építettek rá. A hozzáépített földszinti részek és az emeleti falazat vastagsága 80 cm, téglaméretük is különböző. Az épület északi udvarrészéről 3 lépcsőn, a déli parkosított részről pedig 2 lépcsőn juthatunk a földszinti előtérbe. A lépcsőzet kétrészes: az emelet félmagasságában kb. 4 m2 területű pihenővel, mely aláépített falazaton nyugszik. A lépcsőzet közép és felsőszintjén beépített sóskúti mészkőből kifaragott oszlopok a rácsozat rögzítését biztosították. Az emeleti szintre érve, mint ahogy a földszinten, úgy itt is a belső teret egész hosszában kettéosztó folyosót találunk. Összesen 15 dongaboltozatos szoba volt található az épületben.
A földszinti ablakok általában azonosak. Méreteik: 85 cm x 165 cm-es ki- benyílók, középen vasrácsozattal ellátva, 4 nyitásúak és szemöldök nélküliek. Az emeleti ablakokat egyenes szemöldökparányok díszítik. Méreteik: 110 cm x 205 cm. A kastély keleti oldalán a földszinten díszes rácsozatú erkély van, mindkét vége nyitott, s lejtős út vezet le, az egyik vége a virágos parkba, a másik pedig a déli udvarba. Az épület déli részén az emeleten is van erkély, két előálló, s két falba épített boltozatos lábazaton nyugszik. A rácsozat rögzítésére itt is sóskúti mészkőből kifaragott oszlopokat alkalmaztak.
Úgy a déli, mint az északi bejárati ajtók keretei kőből faragottak. Az északi ajtónál félkörös párkányzat ad díszesebb formát a bejáratnak, fölötte félkörös farácsos beépítésű ablakokkal, mely az udvari bejáratról az emeletre vezető lépcsőház megvilágítását szolgálta.
A tetőzet hosszú sátortetős. Az egységes tetőszerkezet állószékes, szelemenes feszítőműves. A főállások szabályos 4 m-es távolságban vannak. A súlyt és erőt tartó gerendázat tölgyfából van. Az emeleti részek, illetve helyiségek mennyezete csapolt fűrészelt gerendákból készült, ami szilárd és nagy súlybírású mozdíthatatlanságot biztosít.
A kastély helyiségeiben díszített márványlapos kandallók adták hűvös és hideg időben a meleget a múlt században.
Az épület alapzata igen erős, általában 4 m, sőt némely helyen 4,5 métert is eléri. Benne kisebb-nagyobb helyiségekkel és pincével, egyes rekeszei feltöltöttek.
Jellege: parkban szabadon álló, egyemeletes, klasszicista stílusú épület.

A források szerint az átépített kastély 1840-50. között lett kész. A kastélypark nagyobbítási munkáját és a kis csónakázó tó kialakítását még Beck Pál (Dégenfeld apósa) kezdte el az 1820-as években. A park tökéletesebb és legszebb kialakítása azonban gróf Dégenfeld Imre idejében történt. „A megye egyik legszebb kertépítészeti emléke a Dégenfeld - kastély kertje … Az enyhén hullámos felszínű terepet ügyesen felhasználták a tájképi kertkompozíció számára. A viszonylag nagy kiterjedésű (Dégenfeld és Podmaniczkyék idejében 40 ha) kert … hangulatos és nagyon értékes növényeket tartalmaz. A kert díszértékét jelentősen növeli a kis tó. A kertben a kor tipikus növényei találhatók. Említésre méltó pl: az épület sarkainál álló nagy tornyos tölgyek, a nagyméretű platánok, a tulipánfák… stb. kertépítészetileg szépen megkomponált látványa. A kertben sétálók előtt a nagy nyiladékokon újra és újra feltűnik a tó víztükre és a terek szélein elhelyezett növénykülönlegességek. Itt Szabolcsban az adott lehetőségek, körülmények között ez a kert különleges érték.” (Mészöly Gy. 1984/305. o A Dégenfeld kastély rekonstrukciója)
Az 1860-as évek végén került a Felvidékről Nyírbaktára Husznay János főkertész, az ő munkásságához köthető a baktai kastélypark kialakítása. 1905-ben ment nyugdíjba, a kormányfő Tisza István arany érdemkereszttel tüntette ki munkássága elismeréseként. Podmaniczkyék idején a kastélypark dendrológiai állománya tovább bővült.

A kastély egy 1908-as felvételen

A kastély XX. sz. -i történelme már korántsem olyan fényes, mint az előző évszázadban. 1919. április végétől a megszálló román királyi hadsereg katonáinak garázdálkodásai miatt a kastélyt nemcsak hogy kirabolják, de az összes iratot, könyveket elégetik, bútorokat összetörik .Az „utolsó bakti gróf” Dégenfeld Pál már nem is lakik –a román megszállás után -
itt. 1945-ben a Kastélyt államosítják, és 1995-ig Tüdőszanatóriumként működött.

A Dégenfeld kastély hasznosítása Baktalórántháza kiemelt fontosságú, stratégiai jelentőségű feladatai közé tartozik. Az épület a város rendelkezésére álló erőforrások közül az egyetlen olyan, amely egy hosszú távú, komoly gazdasági fejlődés alapját képezheti.
A kastély az elmúlt évtizedekben nagy kiterjedésű, gazdag növényvilággal rendelkező ősparkjának köszönhetően tüdőszanatóriumként működött. Az épület állagának folyamatos romlása miatt azonban a kórházat másik helyszínre kellett költöztetni; a kastély pillanatnyilag kihasználatlanul, üresen áll.

A város Önkormányzata jelentős erőfeszítéseket tett a kastély és a hozzákapcsolódó park tulajdonjogának visszaszerzése érdekében, mely 2006 áprilisában sikerrel járt.
A lehetséges hasznosításról a Közép-Nyírségi Kistérség Turizmusfejlesztési Koncepciójának kidolgozása keretében elkészült tanulmány szerint a Dégenfeld Kastély egyik – és talán a legreálisabb- hasznosítási lehetősége egy magas színvonalú (négy- vagy ötcsillagos) kastélyszálló kialakítása szálláshely-szolgáltatással, komplex konferencia-, rendezvény- és gyógy- wellness szolgáltatásokkal.
A kastélyszálló kialakításának célja a turisztikai vonzerő megteremtésén túl a város és a kistérség gazdasági fejlődésének előmozdítása a tercier szektor fejlesztése révén. A beruházás a munkahelyteremtésen túl további kapcsolódó befektetéseket generál, melyek elősegítik a térség felzárkózását a közösségi pirításoknak megfelelően.
Tekintettel a beruházási ráfordítás magas összegére, külső tőkebefektető bevonására van szükség.

Kissné Szűcs Mariann