Jelenlegi hely

Brückner Sándor székely közvitéz


Az első világháború végén, az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlása, az "őszirózsás forradalmat" követő kaotikus állapotok, kizárták a korban szokásos hadkiegészítés eredményes gyakorlását. Károlyi Mihály kormánya  által aláírt belgrádi katonai konvencióban a győztesek Magyarország számára összesen hat hadosztály fenntartását engedélyezték. . Ennek egyike (a 38. számú ) az erdélyi  Katonai Kerület Parancsnoksága alá tartozott. Nagy nehézségekbe ütközött mind a hat hadosztály feltöltése tartalékosokkal a háború után. A Kolozsváron állomásozó székely tartalékos tisztek ötlete volt a toborzás megszervezése Székelyföldön, amely 1918 december elején el is kezdődött, és 1919 januárjában kapta a Székely Hadosztály elnevezését.
Még 1918 decemberében az antant engedélyezte a románoknak az ún. "statégiai pontok" ( Máramarossziget, Dés, Kolozsvár, Nagyenyed) megszállását, illetve kijelőlték a demarkációs vonalat is.  Az antant a statégiai pontok és a demarkációs vonaltól nyugatra eső 15 km-es semleges zóna létrehozását határoztak el, amit a románok természetesen nem tartottak be, már 1919 január elején  elfoglalták a semleges zónát, átlépték annak határait, és már a magyar területeket kezdték megszállni. A katonai ellenállás lehetősége nem vált határozott kormányzati szándékká Magyarországon. Sajnos, ennek súlyos következményei lettek
A Székely Hadosztály politikai képviseletét a Debrecenben működő Székely Nemzeti Tanács látta el., amely komolyan hátráltatta a Székely Hadosztály szervezését, felszerelését, feltöltését, - egyfajta  "ellenforradalmi erőt" látván benne, - holott a Tanácsközársaság kikiálltásáig ennek jelét sem adták. Csak a Tanácsköztársaság kikiálltása után fogalmazódott meg a székely hadosztály tisztikarában a vörösökkel való szembefordulás gondolata is.  Ez a román támadás után azonban okafogyottá vált.  A semleges zónát és a magyar területeket megszálló románok ellen indult harcba a Székely Hadosztály, úgy, hogy a  hátukban ott állt a Vörös Hadsereg.  A hiányos fegyverzet, felszerelés okozta problémákat tovább súlyosbította az Alföld lakosságának a toborzások alkalmából megmutatkozó passzivitása is. Az áprilisban meginduló további három román királyi hadsereg hadosztálya ellen csupán 12 ezer ember állt. A bukás a mérhetetlen túlerővel szemben elkerülhetetlen volt. A visszavonuló székely hadosztály több alkalommal, több helyen összeütközésekbe került a vörös hadsereggel, akik "hátbatámadták" őket.
A Győrtelek, Kocsord, Mátészalka térségében a románokkal megvívott (vesztes) ütközet után  a Székely Hadosztály erőit a Nyírségbe vonták össze. A tisztikar a kialakult helyzetet kilátástalannak itélte meg. Megkezdődtek a fegyverletételi tárgyalások. A megállapodást Nyírbaktán írták alá 1919. április 26.-án (a római katolikus plébánián).  A fegyverletételre Demecserben került sor. A tisztikar és a legénység túlnyomó része a brassói internálótáborba került és sokan közülük ott is haltak meg.
2017-ben Baktalórántházán a Dégenfeld Kastélymúzeum időszaki kiállításán ismerkedhetnek meg részletesebben  a Székely Hadosztály hősi, heroikus küzdelmével, amelyet a magyar hazáért vívtak (Gyakorlatilag egyedül próbálták a románok előrenyomulását és területi foglalásukat megakadályozni!) 
Itt van Baktalórántházán (a korábbi Nyírbaktán; - a katolikus temetőben), - Brückner Sándor közvitéz a Székely Hadosztály hősi halált halt katonájának  sírja - akit 3 nappal a megállapodás aláírása után lőttek fejbe a román királyi hadsereg katonái. Ez az egyetlen sír a (mai Magyarországon), ahol a Székely Hadosztály katonájának sírja épségben fennmaradt,  és amiről a történészeknek tudomása van!
Brückner Sándor közvitéz a Székely Hadosztály katonájának Nyírbaktán kiállított 37/1919. anyakönyvi számú halotti bizonyítványán az alábbiakat jegyezték fel: 
"Brückner Sándor született: 1901. Kolozsvár; - katolikus hitvallású; - Meghalt: 1919. 04. 29. Nyírbaktán; - Halál oka: agysérülés fegyvertől."
2 év múlva lesz 100 éve, hogy Brückner Sándor közvitézt a Székely Hadosztály hősi halált halt katonáját eltemették katonatársai  a katolikus temetőben, itt talált örök nyugalomra. Béke poraira!

 

Kissné Szűcs Mariann

  2017. november 13. – hétfő – 10:11